Ki lesz a harmadik?

Pénz és program - a Jobbik talányai

forrás:

http://nol.hu/belfold/20090610-penz_es_program_-_a_jobbik_talanyai

Hogyan és mivel érte el az embereket a kistelepüléseken a Jobbik? Honnan volt pénzük egy nagyon jól látható kampánnyal elérni a nagyvárosokat? Milyen a párt felépítése? Ki lesz a harmadik brüsszeli képviselőjük? És hogy kell azt érteni, hogy a "Kárpát-medencét egy szerencsés történelmi szituációban majd viszsza kell foglalni?"

A Jobbik ma délután jelenti be, hogy Morvai Krisztina és Balczó Zoltán mellett ki lesz a harmadik EP-képviselője. Ez attól függ, hogy a párt 26 éves alelnöke, Szegedi Csanád, aki a lista harmadik helyezettjeként befutó helyen végzett, hogyan dönt: Brüsszelt választja, vagy Magyarországon marad. A döntés előtt, tegnap este Szegedi Vona Gáborral egyeztetett. Ha az alelnök nemet mond, abból nem következik automatikusan, hogy a Tettrekész rendőrszakszervezet vezetőjeként ismertté vált, a lista negyedik helyén jelölt Szima Judit megy Brüsszelbe. A párt bárkit kijelölhet.

Szegedi hét éve költözött Budapestre Miskolcról. A borsodi, illetve az észak-magyarországi térség az EP-választáson különösen sokat hozott a Jobbik konyhájára.

A Jobbik egyébként 2003-as párttá alakulása óta a legfiatalabbakat célozza, és sokak szerint ez a siker egyik oka. Ők ugyanis eljutnak az első szavazókhoz. Politikailag koránt sincsenek elszigetelve. Kartalon például úgy lett nemrég jobbikos polgármester, hogy a komplett Fidelitas átállt. Ők maguk a nehéz helyzetben lévő vidéki települések "lehulló" szavazataira vadásztak, amelyek fölött sokáig az MSZP "rendelkezett".

A falvakban elért jó eredményt a Jobbik a Magyar Gárda-tagoknak, a pályakezdő kisértelmiségieknek és egyházi kapcsolatainak köszönheti.

A kisvárosokban leggyakrabban fiatal értelmiségiek vezetésével működnek a he-
lyi alapszervezetek, ezeknek ugyanolyan hierarchikus a felépítésük - elnök, elnökhelyettes stb. -, mint a megyei vagy az országos szervezetnek. A megyei elnökségek mellé - mint általában a többi párt - választókerületi kampányfőnököket is állítottak. Vona Gábor vasárnap este elsőként Szabó Gábornak, a Jobbik kampányfőnökének köszönte meg a jó szereplést.

Amúgy a Jobbik vezérkarában az az álláspont alakult ki, hogy nincs egyetlen jól megjelölhető oka a kiugró szereplésnek, több tényező szerencsés együttállására volt szükség.

A Jobbik 29-31 millió forintot költ kommunikációra az EP-választási kampány idején - közölték a párt vezetői az Origo körkérdésére válaszolva május elején. Ebből a pénzből körülbelül háromszáz óriásplakát kihelyezését tervezték, egymillió szórólapot készítettek, emellett plakátokat, valamint matricákat is terveztek, és ötmilliót szántak televíziós és rádiós hirdetésekre. Csaknem egymilliót fordítottak a március 15-i kampánynyitó rendezvényre, és valószínűleg sok százezer forintba került a kongresszusi központ különtermében a vasárnapi választási eredmények kihirdetését követően tartott rendezvény.

"Aztán azt is találgatták, hogy honnan van a Jobbiknak pénze. Mivel magukból indultak ki, el sem tudják képzelni azt, hogy a Jobbik ereje nem háttértámogatásból, nem külföldi pénzekből, hanem a nemzetben gondolkodó magyar emberek munkájából, lelkesedéséből és áldozatvállalásából fakad" - vág elébe a kampánykiadások forrásaira vonatkozó kérdéseknek egy korábbi nyilatkozatával Vona Gábor pártelnök. A Jobbik aktivistái ugyancsak azt hangoztatják, hogy a kampányukat több ezer önkéntes segítette, a költségeket pedig jelentős részben a támogatók néhány ezer, legfeljebb tíz-húszezer forintos hozzájárulásából fedezték.

Tény, hogy a párt saját forrásból még a hivatalosan harmincmilliósra becsült kampány költségeit sem tudta volna állni. Ezt támasztja alá, hogy a Jobbik költségvetési támogatásban csupán a MIÉP- Jobbik a Harmadik Út alkalmi koalícióval közösen elért, valamivel több mint kétszázalékos eredmény után részesül, de a pénz elosztásáról Csurka Istvánnal máig vita folyik. Jobbikos források szerint eddig 26 milliót kaptak a körülbelül százmilliós juttatásból.

A párt elvileg juthatott volna némi készpénzhez abból a 25 millióból is, amit - a pártalapítványokról szóló jogszabály változása miatt - a Magyar Igazságért, a Jobb Magyarországért Alapítványnak juttattak egy április 10-én kelt kormányrendelet szerint, ám könnyen lehet, hogy a Csurka nevével fémjelzett, és április 3-án bejegyzett szervezetnek folyósított pénzből nem láttak egy fillért sem.

Vagyis: bevételként marad a 26 millió, a támogatók által havonta befizetett körülbelül egymilliós summa, illetve a tagdíjbevétel. Ez utóbbi körülbelül hasonló nagyságrendű összeget jelenthet. Ehhez jön még a Jobbikhoz közelálló Kollégium a Jövőért Alapítvány számára a 2008-as személyi jövedelemadóból felajánlott 4,3 millió forint. Közvetlenül pártcélokra azonban az alapítványi támogatás nem fordítható.

Valószínű, hogy a Jobbik által harmincmillió körülinek jelzett kampánykiadásokat a most felsorolt forrásokból nem lehetett fedezni. Már csak azért sem, mert a háromszáz óriásplakát elkészítésének és egyhavi kihelyezésének költségei önmagukban is jelentősen meghaladják ezt az összeget.

Az Állami Számvevőszék május 28-án kelt jelentése szerint a gazdálkodás átláthatósága a Jobbiknak sem szívügye. A 2006-os választási eredmények alapján állami támogatásra jogosult MIÉP-Jobbik a Harmadik Út koalíció máig nem számolt el a 2006-ban és 2007-ben kapott pénzekkel, és felszólításra sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Ezért az ÁSZ februárban helyszíni ellenőrzést tartott, és kiderült, hogy a könyvelést januárban visszamenőleg készítették el, ráadásul jelentős részben fénymásolt - tehát hitelesnek nem tekinthető - bizonylatok alapján. Ezekből az derült ki, hogy a 2006-os kampányban a jelöltek népszerűsítésére mindössze 1,2 millió forintot fordítottak, és a summa jelentős része alapítványokhoz került. Az ÁSZ ezért felhívta az akkor már nem létező pártszövetséget, hogy "valós adatokkal pótolják" a pénzügyi beszámolót, az önkormányzati minisztert pedig arra: a jelöltarányos támogatás fel nem használt részét fizettesse vissza.

Részlet a Jobbik hivatalos programjából: 

A liberális politika miatt most jellemző "már a fogantatástól kezdve az emberi élet értékének devalválása (...) a deviáns magatartás tolerálásának igénye címén annak szinte követendő példává emelése, a (...) banki, beruházási bűnügyek főkolomposainak kimosása, a közrend-közbiztonság katasztrofális helyzete, egyes régiókban a békés lakosság bűnözőknek - meghatározó módon cigány bűnözőknek - való kiszolgáltatottsága. Törvényeink ezek orvoslására jórészt alkalmatlanok, azok szigorítása megkerülhetetlen, ennek Brüsszel rosszallása nem emelhet gátat."

Részlet Szegedi Csanádnak, a Jobbik honlapján közölt interjújából: 

"Trianon esetében nem mérlegelhetünk. Egy magyar testvérünk sem lehet mérlegelés kérdése. A nagyszüleim, szüleim arra neveltek, a kisfiamat én is arra nevelem, hogy a Kárpát-medencét egy szerencsés történelmi szituációban majd vissza kell foglalnia a magyarságnak. Sajnos most még az is problémát okoz, hogy a megmaradt 93 ezer négyzetkilométert megtartsuk. A magyarság az eszmélés fázisában van, és töretlen hittel hiszem, hogy megvédjük hazánkat és a Trianonban ránk erőltetett igazságtalan diktátumot meg lehet változtatatni."