Kicsit hasonlít a Jobbik - TMRSZ megállapodáshoz

Rejtélyes iszlám rend markában a török rendőrség

Rejtélyes iszlám csoport tartja ellenőrzése alatt a török rendőrséget és a szegény rétegek oktatását szolgáló ösztöndíjakat, amelynek hatalmára az Ergenekon földalatti szélsőjobboldali szervezet tagjainak büntetőpere világított rá. Az országon közben a fortélyos félelem kezd eluralkodni.

Az Ergenekon-per 2007-ben kezdődött, a hálózat tagjait azzal vádolják, hogy merényleteket terveztek, és Recep Tayyip Erdogan kormányának erőszakos megdöntésére készültek. A per kezdetén egyesek úgy vélték, hogy lehetőséget ad a korrupció - például a biztonsági szervek és az alvilág közötti összefonódás - felszámolására, de ezen mára jócskán túllépett az élet: a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szabadságjogok megnyirbálására használja fel a pört.

Az ügyben eddig több száz személyt vettek őrizetbe, köztük katonatiszteket, az AKP-kormány bírálóit, neves újságírókat, művészeket, nemrégiben pedig szegény gyermekeket civil szervezeteknél oktató liberális nőket. Valamennyiüket kormányellenes összeesküvéssel vádolják.

Az Ergenekon-ügy azonban mindennél jobban rávilágít a török rendőrséget és a szegények oktatását segítő ösztöndíjakat ellenőrző Gülent tarikat csoport hatalmára - írta Söner Cagaptay, egy washingtoni kutatóintézet munkatársa a Newsweek című amerikai hetilapban.

A Gülen tarikat (iszlám rend) a 70-es években jelent meg Törökországban a köztiszteletnek örvendő Fethullah Gülen imám karizmatikus vezetésével. Míg a tarikatok, azaz vallási rendek általában a szolidaritást megtestesítő társaságokként léteztek, a Gülen tarikat a konzervatív muzulmán értékek és a modern életforma vegyítését ajánlotta. A törökök nagy része viszont bizalmatlanul tekint erre.

A Gülen tarikat missziós és önkéntes munkájának köszönhetően az évtizedek folyamán társadalmi és politikai befolyásra tett szert. Üzleti lobbicsoportokat és kutatóintézeteket működtet Washingtonban és Brüsszelben; egyetemei, bankjai, tévétársaságai és újságjai vannak világszerte; iskolákat tart fenn, amelyekben több mint kétmillió diák tanul, közülük sokan ösztöndíjjal.

A Gülen tarikat a 90-es években tett szert politikai hatalomra Törökországban, több politikai pártnak nyújtott támogatása révén. Cserébe embereit a rendőrség és az oktatási minisztérium kulcsfontosságú tisztségeibe nevezték ki. Befolyásának növekedését megakasztotta, hogy a nagy hatalmú török hadsereg (amely a világi berendezkedés letéteményesének tekinti magát) 1997-ben közleményben figyelmeztetett: az akkor kormányzó iszlamista Jólét Pártjának (Refah Partisi) politikája sérti a világi török alkotmányt. Az ezt követő tüntetések és médiakampány elsodorta a Refah-kormányt.

A török igazságszolgáltatás nem sokkal később perbe fogta Gülent, azt állítva, hogy megpróbálta átvenni a hatalmat Törökország felett, arra kérve a híveit: épüljenek be a rendszer ütőerébe anélkül, hogy kívülállók észrevennék létezésüket, amíg nem jutnak be minden hatalmi központba. Gülen áttelepült az Egyesült Államokba.

Amikor a Refah romjain megalakult az Igazság és Haladás Pártja (AKP), majd 2002-ben hatalomra jutott, a Gülen tarikat is újjászületett. Támogatta az AKP-t, cserébe tagjai állami megrendeléseket kaptak, s „gondjaikba vették" a rendőrséget és annak belbiztonsági részlegét. A közelmúltbeli letartóztatások jól mutatják a Gülen tarikat hatalmát: a rendőrség liberális szellemiségű tanárnőket hallgatott le, és csak ezt követően kérte az ügyészségtől letartóztatásukat. Napokig tartott a kihallgatásuk, végül vádemelés nélkül engedték el őket. Rendőrségi aktáikat, tanúvallomásaikat és a magánéletük részleteit kiszivárogtatták a Gülen tarikat tulajdonában álló sajtóorgánumoknak, amelyek terrorcsoport tagjaiként festették le őket. Ezzel tönkretették hírnevüket, és a világi oktatási rendszerben végzett tevékenységüknek is befellegzett.

A török igazságügyi miniszter április 26-án bejelentette, hogy a rendőrség belbiztonsági osztálya 70 ezer ember magánbeszélgetéseit hallgatja le - vagyis csaknem minden ezredik török után szaglászik a rendőrség.
Az Ergenekon-ügy boszorkányüldözéssé vált, az emberek nem mernek telefonon beszélni róla. A nyugati világban utoljára az Egyesült Államokban, a McCarthy szenátor által rendezett kommunista-ellenes perek idején (az 50-es években) féltek ennyire az emberek megvitatni közéleti pereket. Törökországban, jóllehet csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, a félelem hasonló légköre kezd kialakulni. A mostani helyzetből azonban létezhet kiút: ha az AKP az Ergenekon-ügyet kizárólag bűnözők pereként kezeli, a Gülen tarikat pedig felhagy a rendőrség ellenőrzésével, és valóban vallási mozgalommá válik"

Ellentmondások a jobbik körül

forrás: http://tdp.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=13134

Idézet:

"A Jobbik politikai programjának ellentmondásosságát és egyoldalúságát mutatom be, de előbb egy kis kitérőt teszek a napokban történtekről. A Jobbik május 18-án együttműködési megállapodást kötött a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével (TMRSZ), aminek a rendőri dolgozók érdekeit kellene képviselni, de hogy azt milyen módon teszi, arról képet ad a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) honlapján olvasható állásfoglalás:

"A TMRSZ [...] nem írta alá ugyanis a rendőrség és a valóban működő reprezentatív szakszervezetek közötti együttműködési megállapodást, és nem vesz részt a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem. Rendszeresen távol marad minden létező érdekegyeztető fórumtól. [...] A TMRSZ az elmúlt időszakban egyetlen kérdés megvitatását sem kezdeményezte a RÉT ülésein, és a kialakult vitákban sem fejtette ki álláspontját. A TMRSZ a pereskedésben, illetve a feljelentésekben rendkívül aktív. Legutóbb az országos rendőrfőkapitány ellen kezdeményeztek eljárást. A TMRSZ tagsága - a szervezet honlapja szerint - soha nem értesül a kudarcot vallott jogi eljárások soráról".

Más szakszervezeti tömörülés szerint is furcsállható a TRMSZ működése (május 15-ig volt tagja a Munkástanácsok Országos Szövetségének, amiből május 15-i hatállyal kizárták a szakszervezeti normákkal ellentétes, rasszista megnyilvánulásokat elfogadó tevékenysége miatt.), de a Jobbikkal kötött szerződés alkotja a fentebb említett horgok egyikét, kihasználandó a testület elismertségi tőkéjét. A megállapodás II./5. pontja szerint a szakszervezet nem zárja ki, hogy kötelezettséget vállaljon arra, hogy tagjai "magánszemélyekként" részt vegyenek a párt népszerűsítésben:

"A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén megfontolás tárgyává teszi - az erre illetékes testület döntéséig -, hogy az együttműködésben vállalt célok elérése hatékonyságának növelése érdekében - a társadalom jelentős részének szemében meglévő „elismertségi tőkét” a Párt rendészetet érintő programjának (és ezen belül a TMRSZ törekvésének) minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsága érdekében a Párt rendelkezésére bocsáthatja alkalmanként. Ennek során – az ilyen jellegű rendelkezésre bocsátás esetén - az „elismertségi tőkét” jelentő személyek minden esetben, mint magánszemélyek vesznek részt a Párt programjának megvalósítását megalapozó megmérettetéseken". De ha ez a hallgatólagos politikai támogatás félreérthető is lenne, a megállapodás IV./2. pontja szerint "A Felek kötelesek tartózkodni az együttműködő fél közvélemény előtti rossz színben feltüntetésétől, egymás nyilatkozatait, programpontjait lehetőség szerinti saját nyilatkozataikban a jogszabályi lehetőségek keretein belül támogatják" - ugyebár ezt hívják politizálásnak.

Hogy mit ajánl ennek ellenében a Jobbik, azt is tartalmazza a megállapodás szövegének III./8. pontja: "A Magyar Állam tulajdonában lévő, vagy a rendőrség kezelésében, illetve tulajdonában lévő, kihasználatlan földterületi ingatlanok építési övezetbe bevonása lehetőségének megvizsgálása, ennek eredményessége esetén a területet rendőrcsaládok életkörülményei javítására alkalmas telkekre osztani, és a telkek - piaci árnál jóval kedvezőbb áron történő - vevői körének kijelölésére döntési jogkörrel létrehozott Alapítvány létrehozása, amely Alapítvány kuratóriumában a TMRSZnek 51%os szavazati mértéket, vagy vétójogot biztosít az Alapítvány alapító okirata".

Érdekes értelmezése a demokráciának, ha egy párt a hatalomhoz jutása érdekében egy fegyveres testület egyik szakszervezetével megállapodást köt, amelyben ennek a szakszervezetnek ígéri egy állami földtulajdon felett rendelkező alapítvány többségi szavazati jogát. Ez a megállapodás rávilágít arra is, hogy a kedvezményezettek kiválasztását a rendőrszakszervezetek egy kisebbségének pozitív diszkriminációjával kívánják megoldani, miközben a programjukban a jogállamiság, a korrupció- és diszkriminációmentes politika jelszavát hangoztatják.



A Jobbik által kivetett másik militáris jellegű horog a magyar társadalomban a Magyar Gárda Mozgalom, amely a saját honlapja szerint "pártok és határok felett álló önvédelmi szövetség", és végcélja "a majdani nemzetőrség megteremtése". Nehéz értelmezni, hogy milyen értelemben áll a "pártok felett" a Gárda, de még a hatalomra leginkább törő egyesülési formákra, a pártokra is vonatkozó korlát, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 3.§(3) pontja kimondja, hogy "a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet". Ennek tagadása a Magyar Gárda hitvallása és gyakorlata, amely azzal, hogy nem pártként (hanem a jogrendszer pártokra vonatkozó korlátait megkerülő mozgalomként) definiálja magát, miközben demokratikus hatalmi legitimáció nélkül, a rendőrségi és a honvédségi feladatokkal párhuzamos közhatalom gyakorlására törekszik, alkotmányellenes. Jellemző a honlap Gyakori kérdések rovatában szereplő "Lehet-e gárdista hivatásos rendőr, katona, tűzoltó, stb.?" kérdésre adott válasz: "Mivel a Magyar Gárda nem párt, nem egyesület, hanem mozgalom, így bárki lehet a tagja, hivatásos állományban lévő személy is. [...]", ezzel megkerülve az Alkotmány 40/B.§(4) pontjának tiltását, ami szerint "A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak". Egyébként is, az Alkotmány 62.§ (1) pontja csakis a "békés gyülekezés jogát" ismeri el, nem pedig az arctalanító uniformis pszichés hatásán alapuló fasisztoid szervezkedését."