Cikkgyűjtemény a TMRSZ-el kapcsolatban I.
168 óra cikke:
Kedd, 2009. március 17. 14:53 Utolsó frissítés: 15:52
Egy radikális rendőrszakszervezet
Milyen tettre készek?
Lapunk március 5-i számában idéztünk Posta Imrének, az ORFK volt szakpszichológusának cikkéből: „Antiszemitának lenni nem lehetősége, hanem kötelessége a magyarnak.” Posta jelenleg a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) oszlopos tagja, főszerkesztője a szervezet lapjának. Nemrég együtt szimpátiatüntettek szélsőjobboldali csoportokkal: velük közösen álltak ki a „cigánybűnözést” emlegető miskolci rendőrkapitány mellett. A TMRSZ főtitkára, Szima Judit pedig nyílt levélben szólította föl lemondásra Bencze József országos rendőrfőkapitányt. De voltaképpen kik is azok a „tettrekész” rendőrök? SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
A szakszervezeti újság címlapja
„Ne féljetek az államcsődtől. Legalább lesz tombolás, tisztítótűz, és van egy több ezer fős összetartó kollegalitás. Számíthatunk majd egymásra, és a tisztességes emberek is számíthatnak a TMRSZ-re. Ha elindul 5-10 ezer felkelő Budapest utcáin, és az elkeseredett emberek fegyvert szereznek, kíváncsi vagyok, mit fog tenni egy Bencze kaliberű tábornok és a többi operettrendőr?”
A szöveg a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) honlapján olvasható. Egy fórumozó írta. Mások ugyanitt azt vetik föl: ha úgy folytatja a politika, akkor bizony eljön az a bizonyos nap. Vagy előbb, vagy utóbb. De jobb lenne inkább előbb. Ezeket el kell takarítani mindet.
Lapunk e-mailben fordult a TMRSZ médiafelelőséhez, Ökrös Attilához: vajon vállalhat-e ilyen szélsőséges nézeteket egy rendőri szakszervezet?
Ökrös válaszában közölte: Nem csak rendőrök írhatnak internetes fórumukon. Hanem bárki. S bár az ott megjelentek „nem mindig tükrözik a TMRSZ hivatalos álláspontját”, nem cenzúrázzák a „vendégkönyvet”. Ahogy a TMRSZ sajtósa élcelődött: „Bizonyára szokatlan önöknek a sajtó- és szólásszabadság azon formája, amelyben lehetőséget adunk az online hozzászólások megjelenítésére.”
A honi jogszabályok alapján elegendő 10 (!) személy egy szakszervezet megalapításához. Éppen ezért alakult ki az a hazai gyakorlat, hogy kicsi érdekvédő csoportok nagyobb szakszervezeti konföderációkhoz csatlakoznak. Részben anyagi érdekből, hiszen az „ernyőszervezettől” támogatásokat kaphatnak. Másrész így a hatáskörüket a sokszorosára növelhetik, mivel a konföderáció révén országos érdekvédelmi tanácskozásokon is részt vehetnek.
A TMRSZ megalakulása után belépett a Munkástanácsok Országos Szövetségébe. A MOSZ főtitkára, Palkovics Imre lapunknak elmondta: a TMRSZ-t ki akarják zárni a szövetségükből. Az eljárást tavaly ősszel indították el, de a „tettrekészek” fellebbeztek ellene. Az ügyben a MOSZ tavaszi választmányi gyűlése határoz.
Igaz, a MOSZ korábban többször szolidaritást vállalt Szima Judittal, nem egy esetben nyilvánosan is kiállt mellette. A TMRSZ-t anyagilag is segítették.
– Ehhez képest ők folyamatosan feljelentettek minket, a honlapjukon gyalázkodó stílusban írtak rólunk. Szima le akarta váltatni a Munkástanácsok vezetőségét, és átvenni az irányítást. Csakhogy a MOSZ tagságától nem kapott ehhez elég támogatást. De mindenekelőtt azért akarjuk kizárni a TMRSZ-t, mert számunkra már vállalhatatlan az a stílus, ahogy a rendőri vezetők ellen fellépnek. Radikális politikai megnyilvánulásaiktól, rasszista kijelentéseiktől teljes mértékben el akarunk határolódni – hangsúlyozza Palkovics Imre.
Csakhogy a hazai sajtóorgánumok – leszámítva a radikális hírportálokat – lehetőségeik szerint moderálják levelezési rovataikat. Uszító, gyalázkodó véleményeknek, irományoknak nem adnak teret, ám ezzel nem a szólásszabadságot korlátozzák, hanem védik a civilizált közbeszédet.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint a rendőrség esetében az alapjogok – például a sztrájkhoz vagy a szólásszabadsághoz való jog – korlátozottabbak, mint a civileknél:
– A rendőrök nem szüntethetik be a munkát, mert akkor az állam összeomlik. Nem politizálhatnak nyíltan, nem becsmérelhetik a kormányt. Számukra kötelező a lojalitás: rendőri esküjükben a köztársaság és az alkotmány megvédésére tesznek fogadalmat.
De vizsgáljuk tovább a TMRSZ-t. Egyik oszlopos tagja, Posta Imre korábban az ORFK Köztársasági Õrezred szakpszichológusa volt. Könyveit a TMRSZ a honlapján propagálja. Posta egyben a szakszervezet hivatalos lapjának, a Rend-Õr Újságnak a főszerkesztője, és gyakori vendége a Jobbik eseményeinek. A szélsőséges párt pásztói irodájában novemberben (videofelvétel készült erről) így beszélt: „Tragikus helyzet van az országban, ennek nem viccelődés lesz a vége... Már két évvel korábban elkezdtem beszélni a rendőrség tehetetlenségéről, az állomány alkalmatlanságáról, a vezetők nem odavalóságáról. Ezek valószínűleg idegenszívű, idegen érdekeket szolgáló emberek. Mindez beigazolódni látszik. Készüljünk fel arra, hogy a helyzet magától nem fog megoldódni. Olyan válságot fog előidézni, amelyben a kormány valószínűleg nem fog visszariadni attól sem, hogy önmaga robbantson ki polgárháborút, akár a cigány–magyar konfliktuszóna mentén.”
Posta Imre rendőrségi szakértőként az Echo Tv adásaiban is gyakorta szerepel. 2009. február 15-én a Mélymagyar című műsorban Bayer Zsolt vendége volt Szima Judittal, a TMRSZ főtitkárával együtt. A televíziós beszélgetésre a veszprémi tragédia (a helyi kézilabdacsapat tagját, Marian Cozmát romák gyilkolták meg) után került sor. A műsorban Posta Imre többek közt azt mondta: „Ha ugyanez a tendencia marad, Magyarország tíz éven belül új nevet kaphat: Cigányországnak fogják nevezni. Demográfiai robbanás előtt állunk. A friss cigánycsemeték által gyakorlatilag a bűnözői hálózat utánpótlása biztosítva van. (...) Amíg a cigánynak szinte bármit szabad következmények nélkül megtenni, addig a magyarnak nem szabad.” (A műsort a TRMSZ teljes terjedelmében föltette a honlapjára; Posta szavait egyetlen kommentár nélkül hallgatta végig Szima Judit és Bayer Zsolt.)
Magyarországon bárki tagja lehet bármilyen szakszervezetnek. Pontosabban: az adott érdekvédők döntésén múlik, felvesznek-e „szakmán kívülieket” is.
A TMRSZ alapszabályában is rögzíti, bárki lehet pártoló tagjuk, akár külföldi is. A tagok jogi képviseletet is kérhetnek, „házon belül”. Csakhogy a megbízási szerződésben vállalniuk kell, hogy TMRSZ-tagsági viszonyukat három évig fenntartják.
– Ilyen feltétel más szakszervezetnél nincs. Ugyanis jogszerűtlen, sérti a szervezkedési szabadságról szóló törvényt, amely kimondja: senkit nem kényszeríthetnek arra, hogy szakszervezetbe belépjen. De arra sem, hogy ne léphessen ki, ha akar – véleményez Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa.
Ha a TMRSZ tagjai a szakszervezetüktől jogvédelmet kérnek, fizetniük kell érte a TRMSZ szolidaritási alapjába.
– Ezek példátlan feltételek. Én még egyetlen olyan hazai szakszervezetről sem hallottam, ahol pénzt kértek volna a jogi képviseletért – mondta lapunknak Tordai Gábor, a Független Rendőr Szakszervezet jogásza.
Kérdés: mire fordítja a pénzt – szakszervezeti teendői mellett – a TMRSZ?
Létrehozták A Rend-Őréért Közhasznú Alapítványt, amelynek célja „a rendőrségen dolgozó rászorulók és nagycsaládosok támogatása”. Ugyanakkor az alapítvány adja ki a TMRSZ lapját, a Rend-Õr Újságot, amelyet Posta Imre főszerkeszt. Közhasznú alapítvány csakis kiemelten fontos, közérdekű tevékenységet folytathat. Ezért is jár egy ilyen szervezetnek több kedvezmény. Pályázhatnak állami és uniós forrásokra. És akik „adakoznak” nekik, a támogatást leírhatják az adóalapjukból.
De vajon milyen kiemelkedő társadalmi haszna van a „tettrekészek” lapjában terjesztett szélsőséges gondolatoknak?
Posta Imre nemrég az interneten tette közzé egyik cikkét „Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni hazafias kötelessége minden honvédőnek” címmel. Ebben – egyebek mellett – azt írja: „Tudjuk, hogy a zsidók gyarmatosítanak bennünket, és elég nyílt genocídiumot hajtanak végre nemzetünkön. Háborús terület vagyunk. A zsidó nem baráti nép, hanem erőszakos behatoló agresszor, aki az ősi magyar föld létét, nemzetünket, hazánkat veszélyezteti. Egyre többen látják, hogy a helyzetből fegyveres harcok árán lehet kikeveredni.” Posta cikkét megmutattuk Tóth Mihály büntetőjogásznak:
– A szöveg a Mein Kampfra emlékeztet. Szerintem Posta Imre írása kimeríti a háborús uszítást, amelyet a Btk. 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet. Ennek a bűncselekménynek még az előkészítését is súlyosnak ítélik meg. Ha valaki háborús uszításra hív fel, nyilvánosan hangoztatja, hogy fegyverrel kell megoldani a konfliktust, már ezért is két és nyolc év közötti elzárást kaphat.
S hogy a szakszervezeti lap főszerkesztőjének kijelentéseiről mit gondol maga a TMRSZ? „Posta Imre felnőtt, értelmes, több diplomával rendelkező magyar állampolgár. Nem tartjuk fenn magunknak azt a jogot, hogy munkásságát minősítsük” – reagált írásban a 168 Óra kérdésére Ökrös Attila, a TMRSZ sajtósa. Mindenesetre a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete programjában az szerepel: „pártoktól és mozgalmaktól függetlenül” végzi tevékenységét. Alapszabályukban rögzített címerükről pedig azt írják: „jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az árpádsávos zászló.”
Főtitkáruk, Szima Judit rendőr alezredes is többször megnyilvánult már – nem csak érdekvédelmi kérdésekben. A 2006-os Kossuth téri tüntetésekről például így nyilatkozott lapjukban: „Mindenki emlékszik, hogy az MTV ostromát megelőzően a BRFK és az ORFK vezetői voltak azok, akik nyilvánvalóan mondvacsinált okkal egy alkotmányos szabadságjogot, a gyülekezés jogát a kormány érdekének megfelelő jogértelmezéssel korlátozták. Egészen primitív és balkáni módszerrel.”
Szima pár hete – tiltakozván, amiért Bencze József országos rendőrfőkapitány meneszteni akarta a miskolci rendőrkapitányt a cigányságra tett kijelentései miatt – arra szólította föl Benczét: ajánlja föl lemondását. A levélben a TRMSZ hivatalos véleményeként az is megjelent: „A magyarországi cigány etnikum egyes csoportjai a társadalmi együttélés minimális szabályait sem hajlandók betartani, és ennek során a tisztességes emberek mindennapjait keserítik meg.”
Tóth Mihály büntetőjogász állítja: egy normálisan működő rendőrségtől azonnal kirúgják azt, aki a feljebbvalóját lemondásra szólítja fel. S ez nem demokrácia vagy diktatúra kérdése. Parancsuralmi, fegyveres testület nem működhet másként.
Bár Szima ellen „bujtogatás” miatt eddig már több pert is indított az ORFK és a katonai ügyészség, ő továbbra is alezredes, és főtitkára a „tettrekész” rendőrök szakszervezetének.
Nem mellesleg: a TMRSZ létszáma folyamatosan növekszik. 2004-ben alakultak – állítólag 34 fővel –, most pedig több mint négyezren vannak. Mivel a rendőrség állományának tizede ennek a szakszervezetnek a tagja, a TMRSZ a rendőrség „reprezentatív” érdekvédelmi szervezetének számít. Ez azt is jelenti: joga van részt venni az Igazságügyi és Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanács ülésein, amely a rendészet egyik legfontosabb fóruma. A „tettrekészek” itt hozzájuthatnak számos információhoz, véleményezhetnek.
Így még nagyobb a baj! Ha a TMRSZ „reprezentatív szervezet”, akkor szemléletük meghatározó lehet a rendőrségen belül – szögezi le Fleck Zoltán jogszociológus.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik munkatársa – neve elhallgatását kérve – lapunknak elmondta: radikális hangjával a TMRSZ valóban sokakat „átcsábított” a többi rendőrszakszervezettől. Az ORFK és a szaktárca vezetőin nagy a nyomás: ha határozottabban lépnének fel a „tettrekész” kollégákkal szemben, akár több ezer rendőr indulatát válthatják ki, a TMRSZ vezetőiből pedig mártírt csinálnának. És ezzel tovább hergelhetik a szélsőjobbot.
Radikális honlapok már most is arra buzdítják híveiket: csatlakozzanak a TMRSZ-hez. „Itt az idő, most vagy soha! Be kell lépni a TMRSZ-be, és pofán verni a rendőri vezetőket és az államot. Sokan vagyunk, össze kell fogni!” – fűti olvasóit a Hunhir.hu.
A Magyar Nemzeti Arcvonal neohungarista szervezet februári hírlevelében a honvédség, a nemzetbiztonság és a rendőrség helyzetét taglalva így öszszegez: „Lesz még itt nagy meglepetés, mert úgy látszik, van, amivel csak mi vagyunk tisztában. A legtettrekészebb hazafiak a nevezett testületekben vannak.”
Tavaly az egyik budapesti kapitányság hirdetőfalára Szima Judit aláírásával felhívás került ki, amelyben a TMRSZ a Magyar Gárda támogatására buzdítja a rendőröket. Szima cáfolta, hogy ő írta volna a levelet. Ám ugyanakkor azt is mondta, hogy a Magyar Gárda ellen semmi kifogása nincs: „Nem vagyok hajlandó a manapság divatos és szinte már elvárt elhatárolódásra sem.”
A radikális jobboldali Nemzeti Hírháló honlapján a legfontosabb szervezetek között tünteti fel a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét.
A Nemzeti Hírháló 2003 decemberében a Cukor utcai Fidesz Szalonban tartotta alapító gyűlését. Az egyik alapító, Kovács János egy a Gondola.hu-n megjelent interjújában azt mondta: a rendszerváltáskor MDF-tag volt, majd „némi szünet után a Fideszt erősítette”. Ugyanitt azt is nyilatkozta: „Remélem, a nemzeti radikálisok megerősödnek annyira, hogy segítségükre lehetnek a polgári oldalnak.”
A Nemzeti Hírháló alapítólevelében rögzíti: egyik politikai pártnak vagy irányzatnak sem elkötelezettjei. Ám „bármelyik polgári kör, vagy más csoportosulás tagjuk lehet, ha magát nemzeti elkötelezettségűnek tartja”. A Hírháló napi híreket közöl, valamint az „esetleges megmozdulásokat elősegítő riadólánc” szerepét is betölti. Internetes címlapjukon a magyar lobogó mellett palesztin zászló. Néhány cikk címe a Hírhálóról: „A zsidóság defenzív nacionalizmusának üzenete a magyarsághoz.” Vagy: „Tégy a magyargyűlölet ellen!”
A Hírháló a legfontosabb szervezetek közé sorolja a Magyarok Szövetségét és a Nemzeti Jogvédő Alapítványt is. Utóbbi a Magyar Gárda és Budaházy György jogi védelmét látta el. Morvai Krisztina a Hírhálón biztatja az olvasókat: adójuk egy százalékával támogassák a Nemzeti Jogvédő Alapítványt.
A Magyarok Szövetsége (MSZ) jelenleg 900 civil csoportot egyesít. Legalábbis ezt állítja elnökük, Vukics Ferenc a szövetség honlapján. Vukics amúgy honvéd őrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Az MSZ vezetőségi tagja például Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Papp Lajos, Makovecz Imre, Rácz Sándor, Hargitay András és Kondor Katalin.
A Magyarok Szövetsége 2009. március 21-én a Hősök terén tartja „zászlóbontását”. Céljai között szerepel: a Szent Korona-tanra alapozott alkotmány; a Magyar Nemzeti Bank alárendelése a népképviseleti szerveknek; önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása (vadőr, halőr, mezőőr, csendőr); a nemzeti tömegtájékoztatás rendszerének kidolgozása; magyar nemzeti csúcs összehívása az elszakított nemzetrészek képviselőivel; a privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele.
Kétségtelen: Szima eltűri, hogy Posta Imre nemcsak a Jobbik rendezvényein vesz részt, de a Magyar Gárda tagtoborzásain is előadásokat tart. Különben a TMRSZ lapjának – Posta a főszerkesztője – levelezési rovatában közölték a következő hozzászólást is: „Az egész gárdázós témának a TMRSZ vonatkozásában egyetlen célja volt: provokációval a törvényesen működő és egyre népszerűbb Gárdától elválasztani (szalámitechnikával, az oszd meg és uralkodj elve alapján) a törvényesen működő és egyre népszerűbb TMRSZ-t. [...] A nemzeti radikalizmus összefogásának esélyétől egyesek jobban félnek ma már, mint az ördög a tömjénfüsttől.”
Legutóbbi számuk egyik cikke pedig a Kiskunlacházán történt gyermekgyilkossággal foglalkozik. Bár a rendőrség még nem találta meg a tettest, az írás – szerzője nincs feltüntetve – kész tényként kezeli, hogy az elkövető csakis cigány lehet: „Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a bűnözés egyes társadalmi csoportokhoz, jól meghatározható etnikumokhoz kötődik. Ennek ellenére a politikusok intézkedéseit, a bűnözői rétegek fizikai bátorítását és biológiai felszaporítását, „tenyésztését” célzó programként lehet értékelni.” Vagy: „Gyermekeinket egyre jobban fel kell készíteni arra a harcra is, ahol puszta létük, életük megvédése a tét, ha kell, az önvédelem elvén akár a másik elpusztítása is – önállóan saját és szövetségesei erejével együtt.”
Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa régóta foglalkozik érdekvédelmi kérdésekkel. Azt mondja: nálunk a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy érdekvédő szervezet nyílt rasszista nézeteket hirdessen. Veszélyesnek, döbbenetesnek tartja, hogy ez épp a rendőrségnél fordulhat elő. Az EU a faji és az etnikai megkülönböztetés tilalmáról szóló 2000-es direktívájában külön felszólította az európai szakszervezeteket: vállaljanak aktív szerepet a rasszizmus elleni küzdelemben. Az uniós programot 2003-ban a hazai esélyegyenlőségi törvény is átvette. Az egyik passzusban felhatalmazzák a munkavállalói képviseleteket, lépjenek fel a faji gyűlöletkeltés ellen. Ám arról a törvény nem rendelkezik, hogy mi történjen, ha egyes „érdekvédők” ennek az ellenkezőjét teszik. Neumann úgy véli: a törvényhozók nem számoltak azzal, hogy rasszista szakszervezet is alakulhat.
Fleck Zoltán szerint a TMRSZ működése súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelent, és itt a szakszervezet inkább csak álca egy ideológiai közösség megteremtéséhez, hiszen egyértelmű a politikai értékválasztásuk:
– Elfogadhatatlan, hogy egy rendőrszervezet akárcsak a látszatát is fenntartsa annak, hogy szélsőjobbos hálózatokkal, rasszista csoportokkal tart kapcsolatot. Jogállamban ilyen nem lehetséges. Ha a radikálisok beléphetnek a rendőrség szakszervezeteibe, akkor az államot „belülről” támadhatják meg. Így lehet a legkönnyebben felbomlasztani az alkotmányos rendet.
Tóth Mihály büntetőjogász ehhez annyit fűz hozzá: ha egy bűncselekmény vagy annak gyanúja a hatóság tudomására jut – például nagy nyilvánosság előtti háborús uszítás, közösség elleni izgatás –, akkor kötelessége azonnal eljárást indítani. Aki ezt nem teszi meg, felelősségre vonható, fegyelmi eljárás indítható ellene. Mindkét jogi szakértő leszögezi: itt gyors állami intézkedésre lenne szükség.
A „tettrekész” rendőrök ügyében természetesen megkerestük Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert. Kérdéseinkre végül a tárca sajtóosztálya válaszolt írásban: „A minisztérium fontos együttműködő partnernek tekinti a rendőrségi szakszervezeteket, épít munkájukra, véleményükre. Ugyanakkor lényeges, hogy mind a rendőrség, mind a szakszervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint végezzék feladataikat. De ha bármelyik fél részéről szabályszegés történik, azt megfelelő vizsgálat kövesse.”
Ezek után az ORFK-t hívtuk. Zsinka András, a személyzeti főosztály főigazgatója arról nyilatkozott a 168 Órának: a rendőrségi törvény egyértelműen tiltja, hogy az állomány tagjai bármilyen politikai tevékenységet folytassanak. Egyben azt is jelezte: tudomásuk van arról, hogy a TRMSZ ezt gyakran megszegi. Ugyanakkor az ORFK-nak munkáltatóként az is kötelessége, hogy a szakszervezeteivel együttműködjön. Ennek eleget is tesz.
Kérdésünkre, hogy indítanak-e eljárást a TMRSZ ellen annak szélsőjobboldali, rasszista megnyilvánulásai miatt, esetleg kezdeményezik-e hivatalból e szakszervezet feloszlatását, Zsinka így válaszolt:
– Megvizsgáljuk, megvalósult-e valamilyen bűncselekmény. Ha igen, akkor megtesszük a szükséges lépéseket. De konkrétabban nem nyilatkozhatok.
Cikk a 168 órában jelent meg.
Bejegyzések
