A G o o g l e automatikusan létrehozza a dokumentumok HTML-változatát a web feltérképezése során.Page 1
KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA
Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52
Telefon: 237-43-60
Telefax: 237-43-61
BM telefon: 21-808, 21-809
BM telefax: 21-817
E-mail cím: frsz@frsz.hu
Intranet: frsz@orfk.police.hu
Szám:
Nyílt levél Szima Judit Asszonynak és Tettrekész Anonymusnak!
Tisztelt Főtitkár Asszony és Tettrekész Anonymus!
Néhány nappal ezelőtt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének honlapján
megjelent egy „Kibújik a szög a zsákból, avagy szakszervezeti érdekvédelem FRSZ módra”
című iromány. A cikkecske ismeretlen szerzője, akit a továbbiakban Tettrekész Anonymusnak
nevezünk, több valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető, azt elferdítő megállapítást
tett a Független Rendőr Szakszervezetre, illetve annak tisztségviselőire, melyeket
tisztességünk védelme érdekében nem hagyhatunk szó nélkül. E rövid bevezető után ajánlom
szíves figyelmükbe az alábbiakat.
1) Tettrekész Anonymus már irományának első mondatában elrugaszkodik a tényektől: „Az
elmúlt időszakban többször szembesültetek azzal, hogy a rendőrségen belül működő egyik
szakszervezet az FRSZ …. egyre vehemensebben kritizálja szakszervezetünket.”
A valóság ezzel szemben az, hogy újságunkban és honlapunkon Tettrekész Anonymus
írásának megjelenéséig egyetlen alkalommal foglalkoztunk a TMRSZ, úgynevezett
érdekképviseleti tevékenységével. Ez az eset pedig FRÁSZ című újságunk 2008. évi májusi
számában esett meg, amikor is hírt adtunk egyik tagunk TMRSZ-ben átélt „kalandjáról.” A
felesleges ismétlésektől e helyen eltekintek, hiszen Főtitkár Asszony úgyis tudja miről szól a
történet. A cikk megjelenése után ugyanis saját maga hívta fel TMRSZ-ből kilépett
kollegánkat és próbálta meg felelősségre vonni azért, mert nyilvánosságra merte hozni a
TMRSZ által nyújtott jogi képviselet valós árára vonatkozó tapasztalatait. (Azoknak, akik
lemaradtak volna a tanmeséről, jelen levél mellékleteként ismételten közzé teszem a
hivatkozott cikket és mellékelem hozzá az annak alátámasztására szolgáló, TMRSZ által
használt nyilatkozat blankettát is.)
A Független Rendőr Szakszervezet nem kíván a TMRSZ honlapjának fórum rovatában
szakszervezetünkkel kapcsolatban megjelenő mocskolódásokhoz hasonló hangvételű és
valóságtartalmú irományokkal egyetlen rendőrségi dolgozót sem megtéveszteni. A tények
azonban tények! Tagjaink és jóhiszemű kollegáink védelmében kötelességünk fellépni! Ezt
sajnos helyben, a TMRSZ fórumrovatában nem tudjuk megtenni, mivel a cenzúra kőkemény!
Ellenvéleményeknek, tényeknek meg pláne nincs helyük! Más felület tehát nem marad, csak
saját információhordozóink. Bízunk benne, hogy kollegáink tudják, nem biztos, hogy annak
van igaza, aki saját véleményét a legharsányabban kiabálja. Page 2
2) Az ismeretlenség homályába vesző szerző a továbbiakban megállapítja, hogy: „Az ugyanis
ténykérdés ma már, hogy a rendőrségi dolgozók jelentős számának lett elege az FRSZ
érdekképviseletét tagsági viszonya fenntartásával támogatni és a TMRSZ-be való belépéssel
egyidejűleg az FRSZ-ből való kilépési nyilatkozatát is eljuttatta szakszervezetünkhöz.”
Fentiekkel szemben a valóság az, hogy a Független Rendőr Szakszervezet közel két évtizede
stabil, a szolgálati törvény által szabott határt több ezer fővel meghaladó reprezentatívitással
rendelkező szakszervezet. Ez a tény feltehetően Főtitkár Asszony előtt sem ismeretlen, hiszen
néhány évvel ezelőtt még FRSZ tisztségviselőként (a szó szoros értelmében) mindent megtett
annak érdekében, hogy a Tettrekész Anonymus által lesajnált szakszervezetünk főtitkárává
válasszák. (Szerencsékre józan kongresszusi küldötteink ezt megakadályozták.)
De térjünk vissza Tettrekész Anonymushoz, aki talán a szakszervezeti munkában való
járatlansága okán, vagy a pamflet írása során gerjedt indulatában saját magát is leleplezte.
Józan paraszti ésszel ugyanis mindenki tudja, hogy egy szakszervezetből való kilépésről szóló
nyilatkozatot nem egy másik szakszervezethez, hanem tagsági helyének tisztségviselőjéhez és
nem mellékesen az illetmény osztály bérszámfejtőjéhez kell eljuttatni, hogy szüntessék meg a
tagdíjlevonást. Tettrekész Anonymus írása megerősítette a TMRSZ toborzó kommandója által
félrevezetett azon tagjaink beszámolóit, akik bajba kerülvén elmesélték kálváriájukat. Az
érintettek ugyanis csak akkor szembesültek tagsági jogviszonyuk megszünésével, amikor –
TMRSZ segítség hiányában – hozzánk fordultak jogi vagy más problémájuk megoldása
érdekében és meglepődve tapasztalták, hogy FRSZ tagságukat szándékuk ellenére valakik,
valahogy megszüntették. Valamennyien állították, hogy kilépési nyilatkozatot nem írtak alá,
hacsak nem a TMRSZ-be való beléptetés során írattak velük alá a kelleténél eggyel több
nyomtatványt. Az etikáról talán ennyi is elég …
3) Tettrekész Anonymus így folytatja a kioktatásunkat: „Az FRSZ ahelyett, hogy a kritikai
észrevételeinket a tagsága érdekében figyelembe venné és törekedne a munkáltatóval szemben
harcosabb, a dolgozók érdekeit szem előtt tartva akár a munkáltatóval való konfrontációt is
felvállalva a munkavállalók érdekeit védeni, ehelyett megsértődik és sajtóper keretében
kívánta a saját vélt igazának bírósági kimondatásával a TMRSZ-t arra kényszeríttetni, hogy
olyasmit közöljünk le Rend-Őr kiadványunkban, amely meggyőződésünkkel ellentétes.”
Főtitkár Asszony és Név Nélküli cikkíró! Hol voltak Önök az Egységes Közszolgálati
Sztrájkbizottság által 2008. november 29-ére meghirdetett demonstráció idején? Nem érezték
szükségét beállni a 13. havi illetmények megvonása és a bérek befagyasztása ellen tiltakozó
rendőrök, katonák, tűzoltók, büntetés-végrehajtási dolgozók, vámosok, tanárok, ápolónők és
más közszolgák közé? Mi ott voltunk! Kiálltunk a TMRSZ tagjaiért is. A harcosságot miért
csak másokon kérik számon? Miért maradtak otthon, amikor megmozdult az egész közszféra?
Mert esett a havas eső? Vagy túl hideg volt? Önöket nem zavarja az oly sokszor hivatkozott
„kisrendőrök” megélhetésének ellehetetlenítése? Miért csak szavakban hangsúlyozzák a
szolidaritást? Miért nem tesznek annak megvalósulásáért? Kár, hogy nem jöttek el. Többen,
talán nagyobb befolyást érhettünk volna el! És még a rajtunk számon kért egymás iránti
szolidaritásból is példát mutathattunk volna. Rajtunk nem múlott.
4) A tények elferdítése így folytatódik: „A TMRSZ-t az FRSZ azért citálta közel 2 évvel
ezelőtt a bíróság elé mert azt “mertük” leírni, hogy a rendőri vezetők illetményének példa
nélkül álló kollektív illetményeltérítése során - figyelemmel arra, hogy az egész
illetményemelés meggyőződésünk szerint törvénysértő, a hűtlen kezelés törvényi tényállását is
kimerítő döntés - az FRSZ főtitkárának a RÉT ülés jegyzőkönyve tanúsága szerint az volt az
2 Page 3
ezzel kapcsolatos legfőbb észrevétele, hogy ha a rendőri vezetők illetménye eltérítésére van
pénz, akkor az FRSZ rendelkezési állományba helyezett tisztségviselőinek az illetményét is
indokolt eltéríteni.”
Tettrekész Anonymus ismét elrugaszkodik a tényektől, amelyek viszont a cikkük
mellékleteként is csatolt ítéletek alapján nyomban, könnyen tisztázhatók. Az FRSZ ugyanis
fentiekkel szemben azt sérelmezte, hogy a TMRSZ valótlanul állította, hogy:
a) a rendőri vezetők és a reprezentatív szakszervezetek összejátszottak a kisrendőrök
sérelmére és a köz által biztosított pénzt elkótyavetyélték,
b) a rendőri vezetők és a reprezentatív szakszervezeti tisztségviselők pénzt osztanak szét
maguk között;
c) Pongó Géza, mint főállású szakszervezeti tisztésgviselő, az eredeti beosztásában járó pénz
dupláját teheti zsebre;
d) Pongó Géza a sértődöttsége miatt kapott a belügyminisztertől főtanácsosi címet;
e) Pongó Gézát az zavarja, hogy Ő és közvetlen FRSZ-es munkatársai nem kapnak pénzt;
f) Pongó Géza zsebét a rendőri vezetők teletömik pénzzel.
Fentiek ismeretében felmerül a kérdés, hogy talán a cikkiró nem is olvasta az irományának
tárgyát képező ítéleteket? Vagy talán csak abban bízott, hogy a cikk mellett az ítéletet már
senki nem olvassa el?
És még egy tény: a rendőri vezetők illetményeltérítése a két órás ülés első napirendi pontja
volt, az FRSZ tisztségviselők illetményeltérítése pedig a legutolsó! Aki ebben szoros
kapcsolatot lát, annak rossz a látása, vagy csak egyszerűen rosszindulatú! Azt pedig már csak
halkan jegyzem meg, hogy nem magamnak, hanem tisztségviselőinknek, ha úgy tetszik az
FRSZ „kisrendőrből”
lett tisztségviselőinek kértem
illetményeltérítést.
Azon
tisztségvisekőknek, akik a tagsághoz hasonlóan a beosztotti állományból, némelyikük a
tiszthelyettesek közül kerültek ki. Azon tisztségviselőknek, akik a szakszervezeti munka
vállalása érdekében lemondtak a szakmai előmenetelről és a magasabb beosztási illetmény
elérésének lehetőségéről, akik lemondtak illetménypótlékaikról és lemondtak – az
érdekvédelmi munkában sem ritka – túlóra pénzbeli megváltásáról.
5) Végezetül azoknak, akik nem vették a fáradtságot a cikk tárgyát képező ítélet
elolvasásához, röviden összefoglalom annak lényegét. Az első fokú bíróság a fenti 6 db.
helyreigazító követelésből egyet talált teljesíthetőnek, amely szerint valótlan az a tényállítás,
hogy az eredeti beosztásomban járó pénz dupláját tehetem zsebre, s a való tény az, hogy a
beosztásomnak megfelelő illetményre vagyok jogosult. Egyéb kérelmeinket arra hivatkozva
nem találta teljesíthetőnek az első fokú bíróság, hogy azok bár tényállítás formájában, de a
véleménynyilvánítás körébe tartoznak.
A másod fokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság nem vitásan elutasította az FRSZ keresetét,
illetve felülvizsgálati kérelmét. Erre azonban ne legyenek olyan büszkék! Ha mégis
büszkélkedni akakranak, akkor kivételesen mondják el a teljes igazságot tagságuknak.
Mondják el, hogy az FRSZ keresetét nem azért utasították el, mert a bíróság úgy találta, hogy
a TMRSZ állításai valósak, hanem azért, mert azok olyan kiadványban jelentek meg, amelyet
a TMRSZ hanyagsága miatt nem vetettek nyilvántartásba, és így az abban szereplő
megállapítások a bíróság szerint nem lehetnek sajtóper tárgyai.
A per tanúsága alapján készen is van a mocskolódó recept! Gyűjts össze egy csokor
rágalmazó szitkot, amelyre sokan felkapják a fejüket, azt felelőtlenül írd le, és jelentesd meg a
3 Page 4
sajtó-nyilvántartásba nem vett lapodban. Dőlj hátra, és várd a hatást, ami nem is maradhat el.
Az olvasók jól csámcsognak rajta, ízlik nekik, hogy végre nem ők vannak pellengérre állítva.
Fortyog a nép! Az igazság pedig senkit sem érdekel, hiszen olyan jogállamban élünk, ahol
saját hanyagságára bárki hivatkozhat, és mentesül a sajtójogi felelősség alól.
Kíváncsian várjuk, mikor főznek ki valami újat? A tagság ki van éhezve! Vagy már elget
tettek jogszabályi kötelezettségüknek és bejegyeztették lapjukat? Se baj, más kiadvány is jó
lesz, csak bízzanak a TMRSZ-receptben!
6) Az FRSZ Jogsegélyszolgálatának munkatársát ért „hamis vádakat” maga az érintett cáfolja
meg, egyben kéri Főtitkár Asszonyt, hogy helyreigazítás közlésével adjon elégtételt számára.
Ennek elmaradása esetén szándékunk ellenére sajnos ismét bírói útra kényszerülünk. Azt
ugyanis még a szakszervezeti szolidaritás jegyében sem várhatja el Tettrekész Anonymus az
FRSZ tisztségviselőitől, hogy szótlanul tűrjék becsületük kitalált történetekkel való sárba
tiprását!
Jogtanácsosunk levele önmagáért beszél, így Tettrekész Anonymus irományának ezen
részéből csak azt a félmondatot emelem ki – saját kiegészítésemmel –, mely kivételesen fedi a
valóságot. Való igaz, hogy: „Az FRSZ vezetése tisztségviselőjét, pénzt, energiát nem kímélve
utaztatta …” Zalaegerszegre jogtanácsosát egy tiszthelyettes tagjának jogai védelmében. Úgy
gondolom, hogy a Független Rendőr Szakszervezet emelt fővel vállalhatja, hogy jogtanácsosa
több ezer kilométert utazva, több napnyi munkaidőt töltött el egyetlen tag képviseletével!
7) Tettrekész Anonymus a cikk végén is hű marad Önmagához és egy hamis sugallattal így
zárja sorait: „Az FRSZ 2008-ra eljutott oda, ahol ma tart és mi is elmondhatjuk magunkról,
hogy 2008-ra eljutottunk oda ahol ma tartunk. Mi valóban rendelkezünk 4 ezernél is több
taggal, valóban reprezentatív mértékű szervezettséggel rendelkezünk.”
Fentiekkel kapcsolatban csak annyit kérek Főtitkár Asszonytól, mutassa meg a honlapján
publikáló ismeretlen szerzőnek azt a levelezést, melyet a TMRSZ vezetőjeként több éve
folytat az FRSZ taglétszámának kiderítése és ellenőrzése érdekében. Adja át nyugodtan
mindazokat rendőrség szervei által közölt átiratokat, melyekben igazolják az FRSZ
Rendőrség állományába tartozó, közel 6.000 fős taglétszámát. Javaslom, hogy keressék meg
az IRM irányítása alá tartozó többi szervet is, ellenőrizzék bátran, hogy a 20 évvel ezelőtt
megalakított Független Rendőr Szakszervezet az Önök nagy bánatára jelenleg is
reprezentatív-e. Ha mindezeken túl vannak, akkor javaslom, hogy fordítsanak időt az
érdekvédelmi munkára is! Minket pedig hagyjanak békében dolgozni!
B u d a p e s t, 2008. december 15.
Pongó Géza
főtitkár
Mellékletek:
- a TMRSZ által használt megbízási szerződés,
- dr. Oláh Tamás jogtanácsos Szima Judit főtitkárhoz címzett helyreigazítási kérelme és annak mellékletei.
4
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése