A nap idézete:
""

Az oldal elérte a célját. A gyűlölködő, mocskolódó TMRSZ vezetőknél az oldal a szókimondása miatt kiverte a biztosítékot. Az igazság itt kendőzetlenül jelenik meg bármennyire is fáj egyeseknek. Minket mostmár nem lehet elhallgattatni. A bilit kiborítjuk. A TMRSZ vezetőivel szemben a saját modorukban és a fegyvereikkel vesszük fel a harcot. Hajrá!

2009. július 24.

A leendő csendőrségünk feloszlatásáról szóla határozat...

"Leendő csendőrminiszterünk" által támogatott párt egyik szervezetetének feloszlatásáról szóló teljes anyag itt elérhető!

A bírósági dokumentumból pontosan kiderült, hogy miért oszlatták fel a paramilitáris szervezetet


Nyilvános a Magyar Gárda szöveges ítélete

"A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják", "jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát", "félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta" - ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló - a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott - ítéletben, amelynek szövegezett változata tegnap került fel az internetre. A lapunk által megkérdezett szakértő könnyebb hatósági eligazodást vár a verdikttől, amely szerinte nemzetközi példák irányába mutat.
Felkerült az internetre, s bárki számára elérhető az az ítélet, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat egyaránt. A több mint húszoldalas dokumentum részletesen ismerteti a felperes - azaz a Fővárosi Főügyészség feloszlatásra vonatkozó - keresetét, de az alperes - azaz a Magyar Gárda - álláspontját is. Ugyanígy beszámolnak a fellebbezésekről, illetve hosszan utalnak az elsőfokú ítéletre. Utóbbit a Fővárosi Bíróság (FB) hozta még 2008. december 16-án. Az FB döntését július 2-án hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla, ám az FB ítéletének indoklását több helyen pontosították, illetve megváltoztatták. 



Egyesület és mozgalom

A jogerős ítélet - többször hangoztatott - legfontosabb változtatása az volt az első fokon meghozott ítélethez képest, hogy az a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet egy kalap alá vette a fekete egyenruhás gárdistákat tömörítő mozgalommal. A gárda védője, Gaudi-Nagy Tamás már a per kezdetétől - 2008 márciusától - próbálta bizonyítani, hogy az egyesület és a mozgalom teljességgel különállnak. Ezt már az FB is elutasította, kimondva: a két szervezet szimbiózisban él. 

A táblabíróság viszont ennél is tovább ment, s arra az álláspontra jutott: "a társadalmi szervezet általános fogalmától annyiban tér el a tömegmozgalom fogalma, hogy annak tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vesznek (...) A tömegmozgalom társadalmi szervezeti jellegéből következik, hogy az jogi személy (...) amely nyilvántartásába vétellel jön létre (...) A Magyar Gárda ezen feltételeknek nem felel meg, ezért tömegmozgalomnak nem tekinthető". Vagyis a gárda, mint mozgalom, a bíróság szerint mégsem tekinthető tömegmozgalomnak. Ezzel a bíróság lezárta a "Gaudi-offenzíva" egy részét, majd végső csapást is mért a gárdára: az egyesülési törvény értelmében "a Magyar Gárda jogi értelemben nem tömegmozgalom, hanem az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közösség, amely az alperesi egyesületen mint anyaszervezeten belül fejti ki tevékenységét". A bíróság elutasította azt a Gaudi-Nagy féle védekezést is - részben a két szervezet egybevonásával -, amely szerint a mozgalom tevékenységéért nem lehet felelőssé tenni az egyesületet. 

Mindezek miatt számtalan példát hoztak a két szervezet közti összefonódásra, s visszautaltak egy, a bizonyítási eljárás során lejátszott felvételre. Ezen Vona Gábor - a feloszlatott egyesület és egyben a Jobbik elnöke - kimondta, hogy az egyesületet odadobnák a bíróságnak, hogy a mozgalom tovább működhessen. Emellett a bíróság azon részletekre is kitért, hogy a mozgalom életébe komoly beleszólása volt az egyesület vezetőinek, például Vonának. 

A táblabíróság kijelentette ugyanakkor, hogy az ítélet a "Magyar Gárdát alkotó természetes személyek jövőbeli egyesülési és gyülekezési jogára - mint anyagi jogi jogosultságra - kihatással nincs". Ezzel gyakorlatilag a gárda, illetve, mivel ez hivatalosan már nem létezik, a fekete egyenruhában felvonulók jövőbeni demonstrációit nem zárta ki. A gárda feloszlatása óta ebből több probléma is volt már, s kérdésessé vált, hogy demonstrálhatnak-e a gárdisták bizonyos célokból, vagy sem.



Eltérő indoklás

Vagyis elvben tüntethetnek, ám ez alól bizonyosan kivételt jelent az a tevékenység, amelyért a gárdát feloszlatták. Erre a szervezet tatárszentgyörgyi, faddi és galgagyörki rendezvényei adtak okot, ahol a cigánysoron végigvonulva, a "cigánybűnözésről" beszélve tartottak demonstrációkat. A feloszlatást az FB-n Pataki Árpád bíró még úgy indokolta, hogy a gárda tevékenysége miatt sérült a "kisebbségek közösség szintjén értelmezendő emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga". Az ítélőtábla ezzel szemben úgy találta - az alkotmánnyal és alkotmánybírósági határozatokkal összhangban -, hogy "e jogok csak természetes személyt illethetnek, közösségeket nem". Ilyen ügyekben ráadásul csak a sértett egyén léphetne perbe, a közösség - vagyis az őket képviselő ügyészség - nem.

A feloszlatásra mégis találtak okot: a gárda rendezvényeivel korlátozta mások "biztonsághoz és szabadsághoz való jogát", amely korlátozhatatlan alapjog, s beépült hazánk jogrendjébe, a Római Egyezményen keresztül. Mindez azért történt - érvelt a bíróság -, mert "foglyul ejtett közönsége" is volt a rendezvényeknek. Ez azt jelenti, hogy "valaki oly módon nyilvánítja ki szélsőséges meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől". Ez a bíróság - és nemzetközi egyezmények - szerint elfogadhatatlan. Mint az indoklásban kitértek rá: "A természetes személy ezen szabad választási, döntési joga pedig védelmet élvez"; demokratikus társadalomban nem lehet kényszeríteni senkit egy kérdés megvitatására. Ezen jogok ráadásul az egyesülési jog felett állnak.

A gárda mindeközben támadta a közrendet és a köznyugalmat is - mondta ki a bíróság. A szervezet képviseletét ellátó ügyvéd ezzel szemben úgy vélte: csak a figyelmet hívták fel lényeges problémákra, s párbeszédet igyekeztek kezdeményezni. A bíróság úgy találta, hogy a gárda kifogásolt tevékenysége "nem a konfliktusok megoldásának irányába hat, hanem azokat kifejezetten gerjeszti. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alperes rendezvényei közvetlenül és ténylegesen a demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják". A két említett jogsértés miatt pedig már az ügyészség a közösségi érdek miatt - szemben a személyiségi jogival - felléphetett.

A bíróság még a feloszlatás ellenére is több helyen egyetértett az alperessel. Ezek közé tartozott, hogy a "véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az eszmék kifejezésének szabadságát az öltözködés (pl. egyenruha viselése) útján, valamint jelképek, szimbólumok használatával is". Az ítélet nemzetközi példát is hozott minderre: "egyes szimbólumok használatát az Emberi Jogok Európai Bírósága még akkor is elfogadhatónak tartotta, amikor az adott szimbólum olyan rendszerhez kapcsolódott, amelynek felidézése kellemetlen érzéseket kelt az áldozatokban (...) A gyülekezési jog gyakorlása során elhangzott szónoklatokat a fenti elvek alapján kell megítélni".

Ezeket önmagában a bíróság nem is tartotta volna elégségesnek a feloszlatáshoz, ám végül arra jutottak: nem önmagukban, hanem "tényleges megvalósulásuknak megfelelően, azok összességében kell megítélni". "Ez utóbbi esetben pedig azt a kumulatív hatást kell minősíteni, amit a véleménynyilvánítás és a gyülekezési joggyakorlás konkrét megvalósulása kiváltott" - írták. A rendezvényekről azt mondta ki a bíróság: "az alperes tehát egy általa fontosnak tartott társadalmi problémát nem demokratikus fórumon, párbeszéd keretében vitatott meg - egyesületi célkitűzéseinek megfelelően -, hanem egy félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta". Ezzel a bíróság a gárdát saját alapszabályával is szembe helyezte.

Kitértek eközben arra is, hogy "jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát". Felidézték, hogy a társadalomban a gárdáról az a kép alakult ki, hogy ők képesek rendet tenni a problémás helyszíneken. Ezzel egyébként csak az FB decemberi ítéletét idézték, ám a Fővárosi Ítélőtábla is teljességgel egyetértett a korábbi ítélettel ennek kapcsán.





Nyugatra mutat

Az ítélet jelentős részét - gyakorlatilag csak az egyesülési törvényre utaló részeket kivéve - főként nyugati jogforrásokra alapozták. Ezek közé tartozik a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság több ítélete, de a Római Egyezmény és a New Yorki Egyezmény is. Ezek egyébként - ahogy a bíróság is kitért rá - hazánk jogrendjének is részei lettek, ám az indoklás mégis mindkét forrásra hivatkozik. 

Fleck Zoltán, jogszociológus szintén nemzetközi gyakorlathoz igazodónak tartotta az ítéletet, amelyet lapunk kérdésére elemzett is. Mint mondta: a táblabíróság ítéletében meggyőző érveléssel tisztázta a Fővárosi Ítélőtábla az egyesület és mozgalom közti viszonyt. Ennek azért lehet nagy szerepe a későbbiekben, mert a szervezeti egység kimondásával akár a gárda toborzói miatt is indíthatnak eljárást egyesülési joggal visszaélés miatt. (Korábban - a gárda július 4-i és 11-i rendezvénye után - már indultak is ilyen eljárások. A július 11-i demonstrációnak ráadásul már gyanúsítottja is van: Kiss Róbert gárda-főkapitány személyében.) A szakértő arra is kitért: fontos változás, hogy nem a személyiségi jog megsértése miatt oszlatták fel a szervezetet, hanem általánosabb kifogást találtak a gárda működésével szemben. A félelemkeltő, jogellenes tevékenységet ugyanakkor igen pontosan definiálták, konkrétan és objektívan. Ez a jövőben szintén fontos segítséget nyújthat például a rendőrségnek abban a kérdésben, hogy mikor kell beavatkoznia egy gárda rendezvénybe - vélte Fleck, aki arról is beszélt: a bíróság végre kimondta azt is: a rasszista megnyilvánulások nem élveznek jogi védelmet. 

Való igaz, a bírósági ítélet hangsúlyozta: a New Yorki egyezmény, amely a magyar jog része "kimondja: a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely a faji gyűlöletet és megkülönböztetést valamilyen formában igazolni vagy előmozdítani igyekszik, és vállalják, hogy törvényellenessé nyilvánítanak és betiltanak minden olyan szervezetet, valamint szervezett és minden egyéb propagandatevékenységet, amely a faji megkülönböztetést előmozdítja". Az ilyen megnyilvánulások kapcsán szintén tesznek konkrét kitérőt az indoklásban: a "Magyar Gárda rendezvényei nem a közbiztonságot sértő valamennyi, hanem szinte kizárólag a romák által elkövetett bűncselekményekkel foglalkoztak."

A bíróság kitért arra is, amit taláros testület az utóbbi időben nem mondott ki: a gárda rendezvényein fennállt az erőszak közvetlen veszélye. Utóbbi kapcsán - habár az ítéletet nem kívánta kommentálni - Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy fogalmazott egy lapunknak adott interjújában: "ha a bíróság úgy látta, hogy az erőszak tényleges megvalósulásának veszélye fennállt (...) az ítélet összhangban van a nemzetközi megközelítéssel". Emiatt Baka szerint - aki 2007-ig maga is Strasbourgban bíráskodott - ilyen esetekben "indokolt a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve az egyesülési és gyülekezési szabadságnak a korlátozása." 

Horváth B. Barnabás
NÉPSZAVA

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

TMRSZ FŐHADISZÁLLÁS

Címkefelhő

Érdekes blogok, irományok, cikkek, hírek......(47 csoport)

IP