A Le Monde ismét a magyar szélsőségesekkel foglalkozik
Morvai kikéri magának
A Magyar Gárda feloszlatása ellenére a nyíltan rasszista és antiszemita szélsőjobboldal a válságra és a nacionalista nosztalgiára építve virágzik Magyarországon - írta péntek délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.
A mértékadó párizsi újság egy teljes oldalas elemzésben foglalkozik a Jobbik megerősödésével és a szélsőjobboldali eszmék magyarországi újjáéledésével. A konzervatívok kettős játéka címmel pedig külön írást szentel a Fidesznek a szélsőjobboldalhoz való viszonyáról.
A cikkíró Marion Van Renterghem arra emlékeztet, hogy a feloszlatott Magyar Gárda "fiatal kapitánya", Vona Gábor egyben a Jobbik alapítója és elnöke is. Bár a "hitlerista fasiszta nyilasok fekete egyenruháját idéző uniformist viselő fegyvertelen milícia" jogi csatát vesztett, a Jobbik jól van: dicsőségesen vonult be az Európai Parlamentbe, miután a júniusi EP-választáson a szavazatok 15 százalékával három képviselői helyhez jutott - fogalmaz a cikk szerzője.
Vona Gábor "jól neveltséget" sugározva harcol a homoszexualitás ellen és a "roma probléma" megoldásáért, valamint a "keresztény nemzetet" vallja magáénak - jellemzi a lap a Jobbik elnökét.
Közép-Európában a nemzet szónak etnikai töltete van. A keresztény pedig politikai szó is. Azt jelenti nem zsidó, és potenciálisan antizsidó" - idézi a lap Kende Péter politológust, az 1956-os Intézet elnökét.
Az új magyar szélsőjobboldal zászlóvivője az ELTE jogi karán tanító fiatal, modern, kozmopolita, "látszólag normalizált" Morvai Krisztina, aki kikéri magának, hogy rasszistának vagy antiszemitának nevezzék azért, mert programjában azt tűzte célul, hogy visszaadja a magyaroknak Magyarországot - mutat rá a Le Monde.
A lap szerint a magyar meghatározás külön művészet Magyarországon: Morvai dallamos hangján esküszik arra, hogy semmi baja a romákkal, ha azok nem bűnözők, de közben azt hangsúlyozza, hogy a bűnözés Magyarországon elsősorban roma jelenség, valamint aggodalmát fejezi ki a romák magas szaporulata miatt.
A zsidókkal sincs semmi baja Morvainak - folytatja a Le Monde -, csak Vonához hasonlóan nyugtalanítja a Tel-Aviv-New York-Budapest tengely és az, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar termőföldet. A "magunkfajta-magukfajta" megkülönböztetésben, amelyet egy, a Népszavában a köztudottan zsidó származású Várkonyi Tibor tollából megjelent publicisztikára írott válaszában használt először Morvai, szándékosan a "faj" szó jelentésére játszik rá - hangsúlyozza a lap.
A Le Monde szerint a rasszizmus elsőszámú áldozatai Magyarországon a romák, akiknek többsége bizonytalan körülmények között él, bűncselekmények áldozata, házaik folyamatos támadásoknak van kitéve. A lap kitér a tatárszentgyörgyi gyilkosságokra, amelyeknek tetteseit a mai napig nem találták meg, és arra, hogy egy kisebbségi rendőrszakszervezet, a Tettrekész szoros kapcsolatban áll a Jobbikkal.
A magyarországi idegengyűlölet másik, kevésbé tapintható formája a lap szerint az antiszemitizmus, amely minden gátlás nélkül fejeződik ki. Március 26-án a magyarországi újságosbódék a világ legtermészetesebb módján tették ki a szélsőjobboldali Magyar Fórumot, amelynek címlapján az akkor lemondott Gyurcsány Ferenc potenciális utódjának tekintett Surányi György, egykori jegybankelnök fotója egy Dávid-csillag közepén volt látható - emlékeztet a Le Monde.
A lap szerint a példák bőven sorolhatók: a magukat nyíltan "nem zsidóknak" definiáló Goj Motorosok mozgalmától Bayer Zsoltnak, a "szélsőjobboldali napilap", a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájáig.
A Közép-Európai Egyetemnek (CEU) a politikai előítéletekről készült tanulmányai szerint a magyarok fele azt gondolja, hogy a cigányok genetikusan bűnözői hajlammal rendelkeznek. A zsidók iránti ellenszenv és az egyre nyíltabb antiszemita beszédmód pedig elsősorban a fiatalok körében erősödik - mondta a lapnak Kovács Miklós kutató.
A szélsőségesen antiszemiták aránya 10-ről 15 százalékra emelkedett az elmúlt három évben, s a magyarok 35 százalékának vannak előítéletei a zsidókkal szemben, míg ez az arány 2006-ban csak 30, a kilencvenes évek végén pedig alig hét százalék volt.
A demokráciába való példamutató átmenetet követően Magyarországon nem egyszerűen megjelentek a szélsőséges mozgalmak, hanem a frusztrációhoz ürügyként és bűnbankként szolgáló válságos gazdasági helyzethez a szólásszabadságnak az angolszász mintára létrejött liberális jogfelfogása kapcsolódik. Kende Péter szerint a több szász éves angol vagy amerikai demokráciában jó az ilyen törvénykezés, de a törékeny magyar demokráciában szélsőségekhez vezet.
Balázs Péter külügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozott: a németekkel ellentétben a magyarok még nem dolgozták fel a múltjukat; az antiszemitizmus, a kommunizmus tiltása után, feltámadt az országban, és néhány éve szervezettebb és láthatóbb formában jelenik meg.
A Fidesszel foglalkozó írásában a lap úgy véli, hogy Orbán Viktor "a következő magyar miniszterelnök, a hallgatás művészetét" gyakorolja: a Jobbik megerősödése miatt a 2010-es választás favoritjaként egyszerre használ centrista és nacionalista beszédmódot, amelyhez pontosan választja meg a történelmi szimbólumokra érzékeny szélsőjobboldalhoz intézett jeleket.
A lap szerint Orbán nem antiszemita, de a Fidesz születésnapján szívesen fotóztatta magát barátjával, a pártlapító és nyíltan antiszemita Bayer Zsolttal. A pártelnök nem kommentálta a Magyar Gárda feloszlatását, sem a Magyar Fórum antiszemita címlapját, és arról sem volt mondandója, hogy Wittner Mária volt a Magyar Gárda avatásának díszvendége a Hősök terén - írta a Le Monde.
MTI
A mértékadó párizsi újság egy teljes oldalas elemzésben foglalkozik a Jobbik megerősödésével és a szélsőjobboldali eszmék magyarországi újjáéledésével. A konzervatívok kettős játéka címmel pedig külön írást szentel a Fidesznek a szélsőjobboldalhoz való viszonyáról.
A cikkíró Marion Van Renterghem arra emlékeztet, hogy a feloszlatott Magyar Gárda "fiatal kapitánya", Vona Gábor egyben a Jobbik alapítója és elnöke is. Bár a "hitlerista fasiszta nyilasok fekete egyenruháját idéző uniformist viselő fegyvertelen milícia" jogi csatát vesztett, a Jobbik jól van: dicsőségesen vonult be az Európai Parlamentbe, miután a júniusi EP-választáson a szavazatok 15 százalékával három képviselői helyhez jutott - fogalmaz a cikk szerzője.
Vona Gábor "jól neveltséget" sugározva harcol a homoszexualitás ellen és a "roma probléma" megoldásáért, valamint a "keresztény nemzetet" vallja magáénak - jellemzi a lap a Jobbik elnökét.
Közép-Európában a nemzet szónak etnikai töltete van. A keresztény pedig politikai szó is. Azt jelenti nem zsidó, és potenciálisan antizsidó" - idézi a lap Kende Péter politológust, az 1956-os Intézet elnökét.
Az új magyar szélsőjobboldal zászlóvivője az ELTE jogi karán tanító fiatal, modern, kozmopolita, "látszólag normalizált" Morvai Krisztina, aki kikéri magának, hogy rasszistának vagy antiszemitának nevezzék azért, mert programjában azt tűzte célul, hogy visszaadja a magyaroknak Magyarországot - mutat rá a Le Monde.
A lap szerint a magyar meghatározás külön művészet Magyarországon: Morvai dallamos hangján esküszik arra, hogy semmi baja a romákkal, ha azok nem bűnözők, de közben azt hangsúlyozza, hogy a bűnözés Magyarországon elsősorban roma jelenség, valamint aggodalmát fejezi ki a romák magas szaporulata miatt.
A zsidókkal sincs semmi baja Morvainak - folytatja a Le Monde -, csak Vonához hasonlóan nyugtalanítja a Tel-Aviv-New York-Budapest tengely és az, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar termőföldet. A "magunkfajta-magukfajta" megkülönböztetésben, amelyet egy, a Népszavában a köztudottan zsidó származású Várkonyi Tibor tollából megjelent publicisztikára írott válaszában használt először Morvai, szándékosan a "faj" szó jelentésére játszik rá - hangsúlyozza a lap.
A Le Monde szerint a rasszizmus elsőszámú áldozatai Magyarországon a romák, akiknek többsége bizonytalan körülmények között él, bűncselekmények áldozata, házaik folyamatos támadásoknak van kitéve. A lap kitér a tatárszentgyörgyi gyilkosságokra, amelyeknek tetteseit a mai napig nem találták meg, és arra, hogy egy kisebbségi rendőrszakszervezet, a Tettrekész szoros kapcsolatban áll a Jobbikkal.
A magyarországi idegengyűlölet másik, kevésbé tapintható formája a lap szerint az antiszemitizmus, amely minden gátlás nélkül fejeződik ki. Március 26-án a magyarországi újságosbódék a világ legtermészetesebb módján tették ki a szélsőjobboldali Magyar Fórumot, amelynek címlapján az akkor lemondott Gyurcsány Ferenc potenciális utódjának tekintett Surányi György, egykori jegybankelnök fotója egy Dávid-csillag közepén volt látható - emlékeztet a Le Monde.
A lap szerint a példák bőven sorolhatók: a magukat nyíltan "nem zsidóknak" definiáló Goj Motorosok mozgalmától Bayer Zsoltnak, a "szélsőjobboldali napilap", a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájáig.
A Közép-Európai Egyetemnek (CEU) a politikai előítéletekről készült tanulmányai szerint a magyarok fele azt gondolja, hogy a cigányok genetikusan bűnözői hajlammal rendelkeznek. A zsidók iránti ellenszenv és az egyre nyíltabb antiszemita beszédmód pedig elsősorban a fiatalok körében erősödik - mondta a lapnak Kovács Miklós kutató.
A szélsőségesen antiszemiták aránya 10-ről 15 százalékra emelkedett az elmúlt három évben, s a magyarok 35 százalékának vannak előítéletei a zsidókkal szemben, míg ez az arány 2006-ban csak 30, a kilencvenes évek végén pedig alig hét százalék volt.
A demokráciába való példamutató átmenetet követően Magyarországon nem egyszerűen megjelentek a szélsőséges mozgalmak, hanem a frusztrációhoz ürügyként és bűnbankként szolgáló válságos gazdasági helyzethez a szólásszabadságnak az angolszász mintára létrejött liberális jogfelfogása kapcsolódik. Kende Péter szerint a több szász éves angol vagy amerikai demokráciában jó az ilyen törvénykezés, de a törékeny magyar demokráciában szélsőségekhez vezet.
Balázs Péter külügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozott: a németekkel ellentétben a magyarok még nem dolgozták fel a múltjukat; az antiszemitizmus, a kommunizmus tiltása után, feltámadt az országban, és néhány éve szervezettebb és láthatóbb formában jelenik meg.
A Fidesszel foglalkozó írásában a lap úgy véli, hogy Orbán Viktor "a következő magyar miniszterelnök, a hallgatás művészetét" gyakorolja: a Jobbik megerősödése miatt a 2010-es választás favoritjaként egyszerre használ centrista és nacionalista beszédmódot, amelyhez pontosan választja meg a történelmi szimbólumokra érzékeny szélsőjobboldalhoz intézett jeleket.
A lap szerint Orbán nem antiszemita, de a Fidesz születésnapján szívesen fotóztatta magát barátjával, a pártlapító és nyíltan antiszemita Bayer Zsolttal. A pártelnök nem kommentálta a Magyar Gárda feloszlatását, sem a Magyar Fórum antiszemita címlapját, és arról sem volt mondandója, hogy Wittner Mária volt a Magyar Gárda avatásának díszvendége a Hősök terén - írta a Le Monde.
MTI
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése