forrás: http://tdp.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=13134
Idézet:
"A Jobbik politikai programjának ellentmondásosságát és egyoldalúságát mutatom be, de előbb egy kis kitérőt teszek a napokban történtekről. A Jobbik május 18-án együttműködési megállapodást kötött a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével (TMRSZ), aminek a rendőri dolgozók érdekeit kellene képviselni, de hogy azt milyen módon teszi, arról képet ad a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) honlapján olvasható állásfoglalás:
"A TMRSZ [...] nem írta alá ugyanis a rendőrség és a valóban működő reprezentatív szakszervezetek közötti együttműködési megállapodást, és nem vesz részt a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem. Rendszeresen távol marad minden létező érdekegyeztető fórumtól. [...] A TMRSZ az elmúlt időszakban egyetlen kérdés megvitatását sem kezdeményezte a RÉT ülésein, és a kialakult vitákban sem fejtette ki álláspontját. A TMRSZ a pereskedésben, illetve a feljelentésekben rendkívül aktív. Legutóbb az országos rendőrfőkapitány ellen kezdeményeztek eljárást. A TMRSZ tagsága - a szervezet honlapja szerint - soha nem értesül a kudarcot vallott jogi eljárások soráról".
Más szakszervezeti tömörülés szerint is furcsállható a TRMSZ működése (május 15-ig volt tagja a Munkástanácsok Országos Szövetségének, amiből május 15-i hatállyal kizárták a szakszervezeti normákkal ellentétes, rasszista megnyilvánulásokat elfogadó tevékenysége miatt.), de a Jobbikkal kötött szerződés alkotja a fentebb említett horgok egyikét, kihasználandó a testület elismertségi tőkéjét. A megállapodás II./5. pontja szerint a szakszervezet nem zárja ki, hogy kötelezettséget vállaljon arra, hogy tagjai "magánszemélyekként" részt vegyenek a párt népszerűsítésben:
"A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén megfontolás tárgyává teszi - az erre illetékes testület döntéséig -, hogy az együttműködésben vállalt célok elérése hatékonyságának növelése érdekében - a társadalom jelentős részének szemében meglévő „elismertségi tőkét” a Párt rendészetet érintő programjának (és ezen belül a TMRSZ törekvésének) minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsága érdekében a Párt rendelkezésére bocsáthatja alkalmanként. Ennek során – az ilyen jellegű rendelkezésre bocsátás esetén - az „elismertségi tőkét” jelentő személyek minden esetben, mint magánszemélyek vesznek részt a Párt programjának megvalósítását megalapozó megmérettetéseken". De ha ez a hallgatólagos politikai támogatás félreérthető is lenne, a megállapodás IV./2. pontja szerint "A Felek kötelesek tartózkodni az együttműködő fél közvélemény előtti rossz színben feltüntetésétől, egymás nyilatkozatait, programpontjait lehetőség szerinti saját nyilatkozataikban a jogszabályi lehetőségek keretein belül támogatják" - ugyebár ezt hívják politizálásnak.
Hogy mit ajánl ennek ellenében a Jobbik, azt is tartalmazza a megállapodás szövegének III./8. pontja: "A Magyar Állam tulajdonában lévő, vagy a rendőrség kezelésében, illetve tulajdonában lévő, kihasználatlan földterületi ingatlanok építési övezetbe bevonása lehetőségének megvizsgálása, ennek eredményessége esetén a területet rendőrcsaládok életkörülményei javítására alkalmas telkekre osztani, és a telkek - piaci árnál jóval kedvezőbb áron történő - vevői körének kijelölésére döntési jogkörrel létrehozott Alapítvány létrehozása, amely Alapítvány kuratóriumában a TMRSZnek 51%os szavazati mértéket, vagy vétójogot biztosít az Alapítvány alapító okirata".
Érdekes értelmezése a demokráciának, ha egy párt a hatalomhoz jutása érdekében egy fegyveres testület egyik szakszervezetével megállapodást köt, amelyben ennek a szakszervezetnek ígéri egy állami földtulajdon felett rendelkező alapítvány többségi szavazati jogát. Ez a megállapodás rávilágít arra is, hogy a kedvezményezettek kiválasztását a rendőrszakszervezetek egy kisebbségének pozitív diszkriminációjával kívánják megoldani, miközben a programjukban a jogállamiság, a korrupció- és diszkriminációmentes politika jelszavát hangoztatják.
A Jobbik által kivetett másik militáris jellegű horog a magyar társadalomban a Magyar Gárda Mozgalom, amely a saját honlapja szerint "pártok és határok felett álló önvédelmi szövetség", és végcélja "a majdani nemzetőrség megteremtése". Nehéz értelmezni, hogy milyen értelemben áll a "pártok felett" a Gárda, de még a hatalomra leginkább törő egyesülési formákra, a pártokra is vonatkozó korlát, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 3.§(3) pontja kimondja, hogy "a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet". Ennek tagadása a Magyar Gárda hitvallása és gyakorlata, amely azzal, hogy nem pártként (hanem a jogrendszer pártokra vonatkozó korlátait megkerülő mozgalomként) definiálja magát, miközben demokratikus hatalmi legitimáció nélkül, a rendőrségi és a honvédségi feladatokkal párhuzamos közhatalom gyakorlására törekszik, alkotmányellenes. Jellemző a honlap Gyakori kérdések rovatában szereplő "Lehet-e gárdista hivatásos rendőr, katona, tűzoltó, stb.?" kérdésre adott válasz: "Mivel a Magyar Gárda nem párt, nem egyesület, hanem mozgalom, így bárki lehet a tagja, hivatásos állományban lévő személy is. [...]", ezzel megkerülve az Alkotmány 40/B.§(4) pontjának tiltását, ami szerint "A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak". Egyébként is, az Alkotmány 62.§ (1) pontja csakis a "békés gyülekezés jogát" ismeri el, nem pedig az arctalanító uniformis pszichés hatásán alapuló fasisztoid szervezkedését."
"A TMRSZ [...] nem írta alá ugyanis a rendőrség és a valóban működő reprezentatív szakszervezetek közötti együttműködési megállapodást, és nem vesz részt a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem. Rendszeresen távol marad minden létező érdekegyeztető fórumtól. [...] A TMRSZ az elmúlt időszakban egyetlen kérdés megvitatását sem kezdeményezte a RÉT ülésein, és a kialakult vitákban sem fejtette ki álláspontját. A TMRSZ a pereskedésben, illetve a feljelentésekben rendkívül aktív. Legutóbb az országos rendőrfőkapitány ellen kezdeményeztek eljárást. A TMRSZ tagsága - a szervezet honlapja szerint - soha nem értesül a kudarcot vallott jogi eljárások soráról".
Más szakszervezeti tömörülés szerint is furcsállható a TRMSZ működése (május 15-ig volt tagja a Munkástanácsok Országos Szövetségének, amiből május 15-i hatállyal kizárták a szakszervezeti normákkal ellentétes, rasszista megnyilvánulásokat elfogadó tevékenysége miatt.), de a Jobbikkal kötött szerződés alkotja a fentebb említett horgok egyikét, kihasználandó a testület elismertségi tőkéjét. A megállapodás II./5. pontja szerint a szakszervezet nem zárja ki, hogy kötelezettséget vállaljon arra, hogy tagjai "magánszemélyekként" részt vegyenek a párt népszerűsítésben:
"A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén megfontolás tárgyává teszi - az erre illetékes testület döntéséig -, hogy az együttműködésben vállalt célok elérése hatékonyságának növelése érdekében - a társadalom jelentős részének szemében meglévő „elismertségi tőkét” a Párt rendészetet érintő programjának (és ezen belül a TMRSZ törekvésének) minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsága érdekében a Párt rendelkezésére bocsáthatja alkalmanként. Ennek során – az ilyen jellegű rendelkezésre bocsátás esetén - az „elismertségi tőkét” jelentő személyek minden esetben, mint magánszemélyek vesznek részt a Párt programjának megvalósítását megalapozó megmérettetéseken". De ha ez a hallgatólagos politikai támogatás félreérthető is lenne, a megállapodás IV./2. pontja szerint "A Felek kötelesek tartózkodni az együttműködő fél közvélemény előtti rossz színben feltüntetésétől, egymás nyilatkozatait, programpontjait lehetőség szerinti saját nyilatkozataikban a jogszabályi lehetőségek keretein belül támogatják" - ugyebár ezt hívják politizálásnak.
Hogy mit ajánl ennek ellenében a Jobbik, azt is tartalmazza a megállapodás szövegének III./8. pontja: "A Magyar Állam tulajdonában lévő, vagy a rendőrség kezelésében, illetve tulajdonában lévő, kihasználatlan földterületi ingatlanok építési övezetbe bevonása lehetőségének megvizsgálása, ennek eredményessége esetén a területet rendőrcsaládok életkörülményei javítására alkalmas telkekre osztani, és a telkek - piaci árnál jóval kedvezőbb áron történő - vevői körének kijelölésére döntési jogkörrel létrehozott Alapítvány létrehozása, amely Alapítvány kuratóriumában a TMRSZnek 51%os szavazati mértéket, vagy vétójogot biztosít az Alapítvány alapító okirata".
Érdekes értelmezése a demokráciának, ha egy párt a hatalomhoz jutása érdekében egy fegyveres testület egyik szakszervezetével megállapodást köt, amelyben ennek a szakszervezetnek ígéri egy állami földtulajdon felett rendelkező alapítvány többségi szavazati jogát. Ez a megállapodás rávilágít arra is, hogy a kedvezményezettek kiválasztását a rendőrszakszervezetek egy kisebbségének pozitív diszkriminációjával kívánják megoldani, miközben a programjukban a jogállamiság, a korrupció- és diszkriminációmentes politika jelszavát hangoztatják.
A Jobbik által kivetett másik militáris jellegű horog a magyar társadalomban a Magyar Gárda Mozgalom, amely a saját honlapja szerint "pártok és határok felett álló önvédelmi szövetség", és végcélja "a majdani nemzetőrség megteremtése". Nehéz értelmezni, hogy milyen értelemben áll a "pártok felett" a Gárda, de még a hatalomra leginkább törő egyesülési formákra, a pártokra is vonatkozó korlát, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 3.§(3) pontja kimondja, hogy "a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet". Ennek tagadása a Magyar Gárda hitvallása és gyakorlata, amely azzal, hogy nem pártként (hanem a jogrendszer pártokra vonatkozó korlátait megkerülő mozgalomként) definiálja magát, miközben demokratikus hatalmi legitimáció nélkül, a rendőrségi és a honvédségi feladatokkal párhuzamos közhatalom gyakorlására törekszik, alkotmányellenes. Jellemző a honlap Gyakori kérdések rovatában szereplő "Lehet-e gárdista hivatásos rendőr, katona, tűzoltó, stb.?" kérdésre adott válasz: "Mivel a Magyar Gárda nem párt, nem egyesület, hanem mozgalom, így bárki lehet a tagja, hivatásos állományban lévő személy is. [...]", ezzel megkerülve az Alkotmány 40/B.§(4) pontjának tiltását, ami szerint "A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak". Egyébként is, az Alkotmány 62.§ (1) pontja csakis a "békés gyülekezés jogát" ismeri el, nem pedig az arctalanító uniformis pszichés hatásán alapuló fasisztoid szervezkedését."
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése