Bűncselekmény hiányában

Felmentette a bíróság a II. kerületi kapitányt 

Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa csütörtökön a II. kerületi rendőrkapitányt, dr. Hangyási Sándor ezredest és két beosztottját a szolgálati visszaélés vádja alól. Az eljárás a kapitányság egyik volt dolgozójának a pótmagánvádja alapján indult. A volt rendőr jogi képviseletét, a Tettrekész szakszervezet biztosította, amelynek főtitkára maga is több rendőri vezető ellen kezdett pótmagánvádas eljárást. 

Hangyási Sándor rendőrkapitányt azért citálta bíróság elé beosztottja Szitai Róbert, mert „megalázta őt, majd ellehetetlenítette az áthelyezését” a Debreceni Rendőrkapitányságra, illetve ő és a helyettese, a ma már nyugdíjas Tóth István alezredes „akadályozta meg”, hogy átkerüljön a kapitányság egy másik osztályra. 

Ezzel szemben az ezredes – mint az a bíróságon felolvasott vallomásokból és elhangzottakból kiderült – támogatta ugyan beosztottja kérelmét, ugyanakkor a leszerelés aláírását ahhoz kötötte, hogy Szitai Róbert az új szolgálati helyére való távozás előtt adja le szolgálati lakását, amelyet a II. kerületi önkormányzat biztosított. Az osztályvezető-helyettes Vikor István őrnaggyal szemben pedig a járőrként, majd a vele szemben indult eljárások miatt később objektumőrként dolgozó Szitai azt rótta fel, hogy az osztályvezető helyettes nem engedte el szabadságra, miután a gyereke megszületett.

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának bírája, Tóth Szabolcs egyik ügyben sem találta helytállónak a pótmagánvádat, s a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. A leszerelés kapcsán ugyanis elhangzott, hogy a Debreceni Rendőrkapitányságra felvették volna a vádlót, csak éppen nem tudta teljesíteni az előírt fizikai alkalmassági követelményeket. Ezt a debreceni kapitány is elmondta tanúvallomásában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság – mint a kerületi kapitányság felettes szerve – részéről sem lett volna akadálya a leszerelésnek, amit a humánpolitikai főosztály írásba is adott. A szabadságolás témájában pedig azért nem találta úgy a bíró, hogy bűncselekmény történt volna, mert Szitai Róbert elmehetett az általa kért öt napra, azt Hangyási Sándor engedélyezte számára.

A kifogásolt ügyek kapcsán Szitai egyébként az ügyészségen tett először feljelentést, s miután elutasították a vádjait, pótmagánvádat nyújtott be. Jogi képviseletét a szélsőjobboldali Jobbikkal való együttműködéséről elhíresült, Szima Judit vezette Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) látta el. Az érdekképviselet által biztosított jogi képviselő pedig az ítélethirdetést követően azonnal fellebbezést jelentett be.

Nem a II. kerületi kapitány az egyetlen rendőri vezető, akit pótmagánvád benyújtásával ültetett a vádlottak padjára a szakszervezet vagy annak főtitkára, az utóbb a Jobbik színeiben EP-képviselőségért indult Szima Judit. A hvg.hu úgy tudja, hogy öt ügyben hét parancsnok ellen élt a főtitkár pótmagánváddal többek között nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, elöljárói hatalommal, illetve közérdekű adattal való visszaélés miatt és alárendelt megsértése kapcsán. Úgy tudjuk, az ilyen módon eljárás alá vont parancsnokok között volt például Soczó László Tolna megyei, Tiborcz János Zala megyei rendőrfőkapitány, sőt az országos főkapitányt, Bencze Józsefet is. 

Emellett 11 esetben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen katonai bíróságon elöljárói bűncselekmény miatt. Ezek közül négy zárult le jogerősen eddig, s mindegyiket bűncselekmény hiánya miatt szüntették meg. A pótmagánvádas ügyek – többek szerint – csak arra szolgáltak, hogy a parancsnokokról elmondhassák, hogy eljárás folyik ellenük, s ezzel le lehessen járatni őket a nyilvánosság előtt. 

A szakszervezeti vezetővel szemben egyébként egy büntetőeljárás már lezárult, kettő még folyamatban van. A megszűnt eljárás kapcsán bujtogatás volt a vád, de azt végül bűncselekmény hiányában jogerősen megszüntették. Szima ellen azonban még folyamatban van egy eljárás bujtogatás miatt, ez ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség vizsgálódik. Ezen túl folyik egy nyomozás, amelynek feladata azt megállapítani, hogy a főtitkár megsértette-e a szolgálati tekintélyt. Az eljárást szintén a katonai ügyészség folytatja, s ez alapján – úgy tudjuk – méltatlansági eljárás is indult.

 hvg.hu